A teáskanna rendkívül változatos eszköz és nehezen elkészíthető tárgy. Készülhet öntöttvasból, üvegből, rézből, rozsdamentes acélból, ezüstből és természetesen agyagból.
Az agyag teáskannát kerámia teáskannának is nevezik, és a gyártási és égetési eljárástól függően többféle lehet. Ha mindent megtudhat a kerámia teáskannáról, kövesse az útmutatót! Ebben a cikkben közelebbről megnézzük, hogyan kell kézzel készített kerámia teáskannát készíteni.
Kézzel készített teáskanna
A fazekasok számára kihívást jelent megtanulni, hogyan kell teáskannát készíteni. Olyan sok elemet kell figyelembe venni: a teáskanna kiöntőjét, a fogantyút, a fedelet, a fedeles gombot. De mivel a kerámia teáskanna készítésének megtanulása kihívás, egyben nagyon kifizetődő is.
Amikor egy kézműves fazekas által készített kézműves teáskannát vásárol, többet vesz, mint egy tárgyat.
Munkaórák, próbálkozások, kísérletek, kudarcok óráit vásárolja meg. Nem csak egy tárgyat veszel, hanem egy kis darab szívet és lelket, egy kis darab életet, és mindenekelőtt bátorítod a kézművest, hogy folytassa azt, ami a szenvedélye.
A kerámia teáskanna készítése sok fazekasságot tanuló ember számára fontos lépésnek számít, és gyakran szellemi kihívásként jelenik meg. Míg egyesek megijednek és küzdenek az első elkészítésével, a teáskanna készítése a fejlődéssel egyre könnyebbé és szórakoztatóbbá válik. A fazekas teáskannák egyszerre jelentenek gyakorlatot egy háromdimenziós szerkezet megtervezésében de egyben a teáskanna felületének funkciójának, arányainak és díszítésének tanulmányozását is.
Terrakotta teáskanna
A kerámia teáskanna vagy fazekas teáskanna készítéséhez mindenekelőtt agyagra van szükség. Persze nem mindegyik egyforma.
Minden országnak megvan a maga kedvenc teáskannás agyagja, Kínában például a Yixingből származó agyag a leghíresebb, Japánban a Tokoname, Franciaországban pedig a Saint-Amand-en-Puisaye-i agyag.
A teáskanna mindig több részből készül, amelyeket aztán össze kell szerelni, ezért olyan bonyolult.
Egy terrakotta tárgy elkészítésére többféle technika létezik: a colombin, az esztergályos, a csippentés stb.
Nézzük meg ezeket a kézzel készített kerámia teáskanna készítésének különböző módjait:
Kerámia teáskanna a fazekaskorongon
a képek a Giom Von Birgitta
A fazekaskorongon történő megformálás során először a teáskanna testét kell elforgatni, majd a fedelet, végül a kiöntőt és végül a fogantyút, amely készülhet a keréken vagy modellezve.
A kerámia teáskanna teste
Ez a teáskanna legfontosabb része. Ez igényli a legnagyobb mennyiségű agyagot, ami természetesen a teáskanna végleges űrtartalmától függ, figyelembe véve, hogy a szárítás és égetés során a kezdeti súlyának kb. 1/4-ét veszíti el. Egy közepes méretű teáskannához kb. 1,5 kg földet számítson.
A fazekas (vagy keramikus) az agyaggolyót a fazekaskorong közepére helyezi. Az agyag homogenizálása érdekében először egy (fallikus megjelenésű, mulatságot keltő) görkorongot készít, amelyet többször felállít és levesz. A kerék folyamatos forgómozgásának köszönhetően (elektromos szerkezet vagy „kézi” lábműködtetés, mint egy varrógépnél) a kívánt alakot lehet megformálni, a golyó közepének kiüregezésével kezdve, majd az agyagból fokozatosan felépülő „hullámok” segítségével adja meg a végleges formát. A mozdulatoknak sebészi pontosságúnak kell lenniük, mert a fazekaskorongon nem könnyű irányítani ezt az agyagmennyiséget, hogy homogén formát kapjunk.
Az agyag élő anyag, amellyel óvatosan kell bánni. Ne felejtse el a nyaknál a kiakasztást, hogy a fedél utána illeszkedjen.
Kerámia teáskanna fedele
Azért, hogy a fedél tökéletesen illeszkedjen, pontosan le kell mérnie a nyakát, és a teáskannával egy napon el kell forgatnia a fedelet, hogy az illeszkedés optimális legyen. Az agyagnak természetesen azonos állagúnak kell lennie, hogy a szárításra és az égetésre azonos módon reagáljon.
A fedelet először is el lehet forgatni, és egy iránytűvel meg lehet mérni az átmérőjét, hogy aztán meghatározhassuk a teáskanna testnyílásának méretét.
Kerámia teáskanna test
Míg a teáskanna teste és fedele szárad, addig a teáskanna kiöntőjén a sor, hogy az esztergapadon megformálják.
A teáskanna aljának megforgatása = Tournassage
Ahhoz, hogy a teáskanna testének a kívánt végső formát adjuk, és biztosítsuk, hogy az alja lapos legyen, a kerámia teáskanna alsó oldalát agyagkéssel megmunkáljuk. Ezáltal minden teáskanna kissé eltérő formát kap.
Kerámia teáskanna szűrővel
A kerámia teáskannát 2féleképpen lehet beépített földszűrővel felszerelni:
- A teáskanna testét közvetlenül átszúrva jöhet és a kiöntőcsövet a lyukak elé helyezve. A lyukak mérete és száma határozza meg a szűrés minőségét.
- A kiöntő számára kialakított lyuknál elhelyezett gömb alakú kerámia teaszűrőt külön formázza és adja hozzá. Ezek általában kifinomultabb és drágább teáskanna modellek
< 
A kerámia teáskanna fogantyúja vagy fogantyúja
Ez készülhet kerámiából, mint a teáskanna, de készülhet fából (bambusz, faragott fa), sárgarézből,…
A fogantyú körüli pecsét gyakran hagy apró szerszámnyomokat, a kézzel készített teáskanna jellegzetes jelét.
A teáskanna szárítása
A munka nagy részét elvégeztük. Most már hagyjuk megszáradni a teáskannát a következő fázis előtt: az első égetés
A kerámia teáskanna első égetése
A nyers agyag teáskannát a száradás után először 900°C körüli hőmérsékleten égetik ki. Az agyag teáskannát ezt az első égetést követően keksznek, míg a kőedény és porcelán teáskannát dégourdinak nevezik.
Mázas kerámia teáskanna
A kerámia típusától függően a mázazás többé-kevésbé kötelező fázis.
Mázas agyag teáskanna
Mivel a második égetés is 900°C körüli hőmérsékleten történik, a földkerámia teáskanna mázréteg nélkül porózus maradna. A víz ekkor átszivárogna a teáskannán, ami – bizonyára Ön is egyetért – nem cél a kerámia teáskanna készítésekor. Az agyag teáskannát ezért mázzal kell ellátni.
Mázas kőedény vagy porcelán teáskanna
A végső égetés magas, 1200 °C feletti hőmérsékleten történik, ami a teáskannát vízhatlanná teszi. A kőedény- vagy porcelán teáskanna mázazásának fő célja tehát a dekoráció. A lehetséges díszítések széles skálája létezik, a „Mogaké” technikától kezdve, amely abból áll, hogy szárított hínárdarabokat használnak a japán teáskannák (kyusu) felületének díszítésére, a zománc különböző technikákkal történő felviteléig: fújás, mártás, ecsetelés…..
Agyag teáskanna égetése
Most következik a kerámia teáskanna finom második égetése. A mázak égetésének 2 lehetséges módja van: oxidációs és redukciós égetés.
- Az oxidációs égetés az elektromos kemencékre jellemző, bár a gázkemencék is jól alkalmazhatók erre a fajta égetésre.
- A reduktív égetés csak akkor lehetséges, ha a sütés során a kemencében széntartalmú anyagok (gáz, fa…) vannak jelen, amelyek a levegő oxigénjét megkötik, így ez egy elektromos kemencében nehezen megvalósítható. A reduktív égetés lehetővé teszi a kőedények és porcelánmázak szélesebb színválasztékának kialakítását, mint például a vaskék, rézvörös stb.
A fazekas számára mindig nagy pillanat a kemencéből való kijövetel. Vajon egy maradék légbuborék összetörte a teáskannát? Hogyan reagáltak a mázak az égetés során?
A Théières Du Monde oldalon természetesen megtalálod Giom csodálatos teáskannáit, mindegyik egyedi!
Tudja meg videón, hogyan készül egy kerámia teáskanna
Colombin kerámia teáskanna
Ezzel a technikával egy olyan teáskannát kapunk, amely biztosan kevésbé „tökéletes”, mint a keréken, de tökéletesen egyedi kerámia teáskanna.
Agyaglap készítése kérgesítő géppel
Ez a gép az agyaggolyót egyenletes vastagságú lemezzé alakítja át
A földből készült teáskanna alja
Mihelyt meghatároztuk a teáskanna alapjának átmérőjét, barázdákat kell készíteni, és a földlapot a széleken csúszással, föld és víz pasztás keverékével kell bevonni, amely ragasztóként fog működni.
Agyagcsíkok vágása
Az agyagcsíkok fokozatosan egymásra helyezve alkotják a teáskanna testét. Minden egyes csíkot csúszós anyaggal „ragasztanak” a szomszédos csíkokhoz. A csíkok egymásra helyezéséhez és a teáskanna simításához különböző kis szerszámok hasznosak, mint például az estèque, a fazekas legjobb barátja, egyfajta kis cukrászsátor, amely készülhet fából, rugalmas fémből vagy szilikonból.
Kerámia teáskanna formázása
A teáskanna csíkról csíkra haladva fokozatosan nyeri el formáját. Magas, kerek, lapos, a teáskanna szó szerint az ujjaid alatt születik meg.
A teáskanna szárítása
Akárcsak a kerámia teáskannát a keréken, a pellet teáskannát is meg kell szárítani, mielőtt elkészül
Teáskanna fedele, kiöntője, szűrője és fogantyúja
Az agyaglap néhány darabkájának felgöngyölítése és a kiöntőbe lyukak fúrása után már csak a teáskanna alapvető elemeit kell megformázni: a fedelet, a kiöntőt, a szűrőt és a fogantyút.
A fazekaskorongos teáskannához hasonlóan 2 egymást követő égetés szükséges, a 2 égetés között mázzal vagy anélkül, hogy működőképes teáskannát kapjunk.
Hogyan készítsünk teáskannát 10 egyszerű lépésben
1. lépés: Gyűjtsd össze az eszközöket és az anyagokat
Hogy megtanulj teáskannát készíteni, szükséged lesz agyagra, egy késre, egy sodrófára, egy száraz szivacsra, egy gumi vagy fém bordára, egy jelölőeszközre, pálcikákra, valamint ecsetekre, bélyegzőkre és egyéb díszítőeszközökre. A teáskanna tányéron való megformázásához szükséged lesz egy kekszből vagy gipszből készült kupola alakú formára (a száradási idő megtakarítása érdekében a formának nedvszívónak kell lennie) és egy edényre, amely a formát a helyén tartja. Végül hasznos, ha van egy darab kartonpapír, amely megtámasztja a teáskanna alját, hogy könnyebb legyen mozgatni.
2. lépés: Tekerjünk ki egy tányért
A forma méretétől függően készítsünk egy tányért, amely elég nagy a teáskanna testének, aljának, fogantyújának és kiöntőjének. Mivel a teáskanna rugalmas lemezekből fog készülni, a lemeznek körülbelül 6 mm vastagnak kell lennie. A maradék agyagot tegye félre a gomb, a fogantyú és a kiöntő tartására szolgáló támasztékok (ha szükséges), valamint a díszítések elkészítéséhez.
3. lépés: A test elkészítése
Vágjon ki egy darabot a lapból, amely nagyjából elég nagy ahhoz, hogy befedje a formát. Fedje le a födémet a megemelt formával. Ahhoz, hogy a födém illeszkedjen a formához, vagy áthajtogathatja a felesleges agyagot, vagy dartsokat vághat a széleken, és visszaragaszthatja a széleket, vékony tekercset adva hozzá, hogy megerősítse és befoltozza az illesztést. Vágja le a felesleget az aljáról, a forma szélét használva útmutatóként. Amikor az agyagot a formához nyomja a formához, ne nyomja az agyagot az ujjaival; ehelyett egy száraz szivaccsal, egy bordával vagy a tenyerével óvatosan kopogtassa meg. Így egyenletes marad a lap vastagsága.
4. lépés: A csőr készítése
Ecset nyelével vagy pálcikával tekerj csővé egy vékonyabb agyaglapot. Óvatosan ringasd a csőrt egy sima felületen, hogy egyenletesnek és kereknek tűnjön. Készíts tetszőleges számú csőrt.
5. lépés: Gomb és fedél
A gomb bármilyen stílusú lehet. A fedelet vágja le egy metszőkéssel, és a vágást ferdén végezze el, hogy a fedélnek legyen támasza, és a testre támaszkodjon. Azzal, hogy a fedelet ilyen szögben vágja le, nem kell galériát hozzáadnia a testhez. A fedelet organikusan is megformálhatja, hogy jelezze az irányt, vagy kis egyező jeleket helyezhet el a fedélen és a testen az igazításhoz. A fedél eltávolítása után húzzon egy vagy két kis újságpapírcsíkot a testre, hogy a fedél ne ragadjon a testhez.
6. lépés: A kifolyócső rögzítése
Tartsa a kifolyót a test felé, és jelölje be a körvonalat körülötte, ahol rögzíteni fogja. Tegye félre a kifolyót, majd készítsen több kis szűrőlyukat a körvonalazott területen. A kis lyukak jobban megtartják a fal szilárdságát, mint egy nagy lyuk, így csökkentve a forma elvetemedésének vagy megrepedésének kockázatát. A beillesztés előtt jelölje meg a megjelölt területeket a testen és a kifolyón. Nyomja a kifolyócsövet erősen a testre, és győződjön meg róla, hogy jól záródik. Nem szükséges csúszós anyagot vagy vizet használni a rögzítéshez, mivel az agyag túlságosan felázik és elkezd összeesni. Később lehetőséged lesz arra, hogy a kifolyócső alá egy támasztékot helyezz, ha aggódsz a szög miatt.
7. lépés: A fogantyú elkészítése és rögzítése
A legbiztonságosabb, ha a fogantyút akkor rögzíted, amikor a testet lehetőleg egy formával megtámasztod, hogy minimalizáld a torzulást. Ha a fogantyú csöves szerkezetű, győződjön meg róla, hogy van-e rajta lyuk a levegő kiengedésére. A fogantyú felhelyezése után biztonságosabb a testet eltávolítani a formából.
8. lépés: Az aljzat felhelyezése
Tegye az alját egy kartondarabra, jelölje meg azt a szélét, ahol a test ül, és a megjelölt szélre tegyen csúszót. Jelölje meg a test alsó szélét, vegye ki a formából, és rögzítse az alaphoz. Összeszerelés után tisztítsa meg a varratokat.
9. lépés: Részletek és befejezés
A kiöntő alá helyezzen támasztékokat, és szükség szerint manipuláljon. Helyezzen egy papírdarabot a támasz és a fogantyú vagy a kifolyó közé, hogy ne ragadjon le. Készítsen egy kis szellőzőnyílást a fedélen, hogy a folyadékok könnyebben le tudjanak folyni. Rögzítsen egy dugót a fedél aljára, hogy megakadályozza a fedél leesését, amikor a teáskanna megdől.
10. lépés: Lassan szárítsa meg az egész teáskannát
Néha a fedél nem fog illeszkedni, ha a szárítási folyamat során a zsugorodás miatt levált. Biztonságosabb, ha hagyjuk az egész teáskannát megszáradni, és egy darabból álló kekszként sütjük meg.
Tessék! Most már (majdnem) mindent tudsz!
